Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Történelmi műtárgyak

Felsőberecki szivattyútelep A Felsőberecki szivattyútelep a Berecki öblözetbe tartozik, amely a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. A belvízöblözet nagysága 30,40 km2 nagyságú. Főcsatornája a Felsőberecki-főcsatorna, amely a 0+000-1+300 szelvények között magyar területen halad, míg az 1+300-10+450 szelvények között a magyar-szlovák országhatárt képezi. A főcsatorna a torkolaton létesített szivattyútelepen keresztül vezeti le a belvizeket a Bodrogba. A torkolatnál az első szivattyútelep 1896-ban létesült 180.560 Forint összegben. A 2 db régi gőzüzemű szivattyútelepet 1896-ben építették, amely 2 db egyenként 1,25 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1110 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. A termelt gőz 169 °C hőfokú és 8 atm nyomású volt. Emellett még 4 db ECSK800 típusú elektromos egyenként 2,00 m3/s teljesítményű szivattyúegység található.

Törökéri szivattyútelep A Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi a Törökéri öblözet, melynek kiterjedése 101,00 km2 nagyságú, főcsatornája a 12,84 km hosszú Törökéri-főcsatorna. Torkolati szakasza mintegy 3,5-4,0 km hosszúságban 20-50 m széles ősi morotva meder, amely a Törökéri Holtág nevet viseli. A főcsatorna torkolatánál 4 szivattyútelep található, amelyből ma már csak a III. és a IV. telep üzemel. Az I. számú régi szivattyútelep 1896-'97-ben épült 142.530 Forint összegben. A szivattyúegység 2 db Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. Vízszállító képességük egyenként 1,0 m3/s volt. A meghajtógépek is Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1200 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. A termelt gőz 169 °C hőfokú és 8 atm nyomású volt. A II. számú diesel üzemű szivattyútelepet 1943-ban építették. Ennek bekerülési összege akkoriban 1.202.231 Pengőbe került. A szivattyúegység 1 db MÁVAG KK-90 típusú vízszintes tengely elrendezésű centrifugál szivattyúból állt. Meghajtógépe LÁNG gyártmányú 3KN-52 típusú beépített légsűrítős, vízszintes tengelyű nyersolaj motorból állt. A ma is működő III. számú szivattyútelep 2 db egyenként 1,50 m3/s kapacitású Ganz KCK800 típusú elektromos szivattyúegységekből áll. A IV. számú szivattyútelepet a '90-es évek beruházása keretében valósították meg, amely 3 db modern ABS típusú 4 m3/s összkapacitású elektromos szivattyúegységekből épül fel.

Tiszakarádi szivattyútelep A Tiszakarádi belvízöblözet vízgyűjtőjének nagysága 196,92 km2, amely a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit a 27,68 km hosszú Tiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna torkolatánál lévő régi gőzüzemű szivattyútelepet 1897-ben építették, amely 2 db egyenként 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1350 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. A termelt gőz 169°C hőfokú és 8 atm nyomású volt. Építése akkoriban 377.534 Forintba került. Az egyik gépcsoport idővel teljesen elavult, ezért helyére 2 db 2,0 m3/s teljesítményű DCSK típusú diesel szivattyú nyert beépítést 1960-ban. A szivattyútelep bővítésével 1963-ban 4 db PVA1100 típusú elektromos meghajtású egyenként 2,0 m3/s kapacitású szivattyúegység létesült. A Tiszakarádi szivattyútelep mai formáját a '80-as években nyerte el, amikor is beépítésre került még 6 db egyenként 1,33 m3/s teljesítményű MLP500 típusú elektromos szivattyúegység is.

Taktaföldvári szivattyútelep A Taktaföldvári belvízöblözet a Taktaközi belvízvédelmi körzet részét képezi, kiterjedése 52,48 km2. Az öblözet belvizeit, valamint az öblözettel határos dombvidék (Tokaj hegy) déli lejtőiről lefutó külvizeket a 20,80 km hosszú Taktaközi-főcsatorna szállítja a Takta övcsatorna (29,26 km hosszú) torkolati zsilipén keresztül a szivattyútelephez. Az itt épült első szivattyútelep 1925-'26-ban valósult meg, 178.000 Pengő ráfordítással. A szivattyútelepi gépegység 2 db Ganz TK900 típusú vízszintes tengelyelrendezésű centrifugál szivattyúból állt, vízszállító kapacitásuk 1,50 m3/s volt gépenként. A meghajtógépek beépített villamosmotor üzemű, vízszintes tengelyű elrendezésűek és 114 LE teljesítményűek voltak. A szivattyútelep rekonstrukciója 2001-2002. években készült el, melynek során a gépház épülete teljes felújítása, a 2 db TK900 centrifugál szivattyú felújítása, új mozgógereb beépítése, valamint 3 db, összesen 2,03 m3/sec kapacitású FLYGT szivattyú beépítése történt meg. A szivattyútelep névleges kapacitása a rekonstrukció után 3,43 m3/sec lett, 1 db TK900 gépegység beszámításával. A rekonstrukció 2002. augusztus végére, 1 év alatt készült el.

Tiszadobi szivattyútelep A Tiszadob-Szelepéri belvízöblözet vízgyűjtő területe 45,74 km2, amely a Taktaközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözetben összegyülekező belvizeket a 13,12 km hosszú Tiszadobi-főcsatorna vezeti el. A főcsatorna torkolatánál az első szivattyútelep 1925-'26-ban épült meg. Megvalósítása akkoriban 210.000 Pengőbe került. A szivattyútelepi gépegység 2 db Ganz TK700 típusú vízszintes tengely elrendezésű centrifugál szivattyúból állt, vízszállító képességük 0,68-0,81 m3/s volt gépenként. A meghajtógépek gázolaj (nyersolaj) üzemű, vízszintes elrendezésűek voltak és 80-85 LE teljesítménnyel rendelkeztek. A szivattyútelepen 1965-ben motorcserét hajtottak végre, majd 1977-ben a kornak megfelelően megtörtént a telep villamosítása is. 1999-2000-ben megtörtént a szivattyútelep teljes rekonstrukciója, amelynek során a régi gépegység is elbontásra került.