Nagyműtárgyak

Tiszalöki vízlépcső
Hernádszurdoki duzzasztómű és fenékgát
Gibárti duzzasztómű és vízerőmű
Felsődobszai duzzasztómű és vízerőmű
Bőcs-kesznyéteni duzzasztómű és vízerőmű
![]() ![]() ![]() |
Tiszalöki VízlépcsőA Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt:
A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai
kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb
kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a
vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a
hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe. A műtárgy
átvágásban való megépítése után a régi Tiszamedret kettős mederelzáró gáttal a duzzasztási
szint magasságáig elzárták. Az átvágásból kikerülő földből párhuzamos szigetet képeztek ki,
ami ma üdülőtelep. Az árvizek levezetésére a megmaradó hullámtéri rész az átvágással együtt
alkalmas. A vízlépcső vízszintszabályozó és vízkészletgazdálkodást szolgáló műtárgy,
tározótere csak egy napon belüli vízfogyasztás ingadozásának kiegyenlítésére alkalmas. |
![]() |
Hernádszurdoki duzzasztómű és fenékgátAz 1860-as években épült Hernádszirdoki fixgát a legrégibb mű a Hernádon,
fa cölöpökön áll. 1951. után korszerűsítették, a jobb parthoz csatlakozva 12 m
hosszú -a gátkoronánál 30 cm-rel alacsonyabb- surrantót építettek. A fixgát duzzasztása
csak a kisvizek tartományban érezhető, az árvizek levonulását nem befolyásolja. |
![]() ![]() ![]() ![]() |
Gibárti duzzasztómű és vízerőműA gibárti vízerőmű 1903-ban készült a Hernád folyón Gibárt községnél. A duzzasztómű a
község felett egy éles kanyarban épült. Az alapozás és mélyépítés részlettervei nem
maradtak fenn. A műtárgy valószínűleg a Hernád kisvízhozamának időszakában épült,
amikor a főgátat elzárták, és a Hernád vizét a mellékágba (a mai üzemvízcsatornába) terelték. |
![]() ![]() ![]() |
Felsődobszai duzzasztómű és vízerőműA felsdobszai vízerművet 1906-ban építették. A terveket Lenárdurzi János építési
vállalata készítette. A gépészeti és elektromos berendezés a Ganz és Társa cégtől származik.
A vízerőmű üzemvízcsatornás elrendezésű. A felvízcsatorna a Hernádon épített duzzasztómű felett
a bal parton ágazik ki és vezet a két gépházban elhelyezett turbinákhoz. |
![]() ![]() ![]() ![]() |
Bőcs-kesznyéteni duzzasztómű és vízerőműA Hernád folyó alsó szakaszának energetikai hasznosítására létesült a Kesznyéteni Vízierőmű. Üzemvízcsatornás vízlépcsőként alakították ki, melynek fő műtárgyai:
A Bőcsi Duzzasztómű a Hernád-folyó 13+450 fkm szelvényében épült, mellette a bal-parton a vízkivételi mű az üzemvízcsatorna torkolatán.
Az üzemvízcsatorna 10 km-es összhosszúsággal, 40 m3/s-os vízszállításra épült.
A vízi-erőtelep alatti 2,5 km hosszú alvízcsatorna a Sajó folyóba torkollik. |